Szent Mártonra emlékeztünk

Miként minden esztendőben, az idén is ott találtuk Alsóörsöt a Szent Márton emlékét őrző, és a jeles naphoz kötődő hagyományokat felelevenítő települések sorában.

A középkor legnépszerűbb szentje, akinek tiszteletére Mária után a legtöbb templomot szentelték, 1700 évvel ezelőtt született, ezért 2016-ot a jövőben emlékéveként tartjuk számon. Tours jóságos püspökének nevéhez számos legenda fűződik, életútját többek között Sulpecius Severus is megírta. Tőle tudjuk, hogy egyik leghíresebb attributumának, kettévágott köpenyének azért csak a felét terítette a didergő koldusra, mert annyi volt a saját tulajdona, császári katona lévén másik felével a császár rendelkezett. Márton ünnepét hagyományok és népszokások övezik, ezekből Alsóörsön is láthatunk ízelítőt.

Az idei vígasság színhelye az Eötvös Károly Művelődési Ház volt. A rendezőknek évente gondot jelent a nagyszámú érdeklődő elhelyezése, már a meghívóban jelezni szokták, hogy a terem befogadóképessége véges. Ehhez nagymértékben hozzájárul a remek hangulat, no meg az a tény, hogy az alsóörsi óvoda konyhaművészete méltó jó hírére.

A jubileumi rendezvény az IKSZT vezetője, Ferenczy Gáborné szavaival vette kezdetét, aki köszöntötte a megjelenteket és megemlékezett az alkalomról, amiért összejöttünk. Ezek után az Endrődi Sándor Református Általános Iskola és Kézilabda - Utánpótlás Központ hatodikosai léptek a világot jelentő deszkákra, hogy kedves műsorukkal vidám hangulatot teremtsenek. A népviseletbe és jelzésértékű jelmezbe öltözött diákok táncot roptak, az alkalomhoz illő jeleneteket adtak elő, míg egyikük, Kovács Gábor saját írását olvasta fel. A színes műsort, amelyet taps kísért végig, Novákné Juhász Andrea tanárnő állította össze.

Márton napja a kezdetekben a bor ünnepe volt, csak később kötődött a temetésének napja a nevéhez. Az újbor megszentelése azonban ma is élő szokás. Elsőként Dr. Kálmán Csaba református lelkipásztor idézte a Zsoltárok könyvét, valamint Mózes első könyvének a teremtés történetére visszautaló részét, mely szerint Noé földműves lett és ő lett az első borász. Elmondta, hogy a szőlő és a bor egyaránt misztikus jelkép, a bor Istentől kapott ajándék és a Biblia szerint azon a településen, ahol új termést szüreteltek le, áldása van jelen. Miután megszentelte az alkalomra elhozott borokat, Berkes Péter plébános is megtette ezt. Az atya a templombéli koldus esete kapcsán Szent Márton csodájáról is beszélt, akinek albáját ajándékozta, míg ő maga a legrosszabbat vette fel. A csodákat fel kell ismerni – mondta Berkes Péter, és azt kívánta, hogy békesség egyetértés uralkodjék közöttünk.

A továbbiakban megtapasztalhattuk, hogy a bor az ember örömére termett. A szőlősgazdák jó szívvel kínálgatták a hegy levét, miközben az asztalra került a tradicionális vacsora. Szerencsére Alsóörsön nem él a régi szokás, amit egy 1557-ben kiadott kalendárium így örökít meg: a liba lábát a fiúk kapják, azért, hogy apjuk nyomdokán járjanak, a szárny a lányokat illeti annak okán, hogy kirepülnek a háztól, a püspökfalat az asszonyoké, mivel naphosszat otthon ülnek. A mi vacsoránk szerencsére igazságosan lett kiporciózva: valamennyiünk tetszését megnyerte a párolt vöröskáposztával és főtt burgonyával tálalt porhanyósra sült libacomb, valamint a finom desszert. A remek vacsorához remek hangulat dukál: ezt az ifj. Vass György vezette Veszprém Városi Cigányzenekar teremtette meg, az éjfélig tartó bálét pedig a Sa – Si duó. Most már csak egy volt hátra, hogy hazatérvén valaki lúdról, vagy libáról álmodjon, ugyanis előbbi tisztességet, utóbbi egészséget jelent.

 Kovács Piroska

(Forrás: www.alsoors.hu)

Fotók: