A magyar népmese napja

 Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján  ünnepeljük a magyar népmese napját.  Eredete a paraszti világhoz köthető, hiszen az első népmesék őseink hiedelemvilágából fakadnak, azoktól a parasztasszonyoktól és mesemondó férfiaktól, akik tollfosztás vagy kukoricahántás közben kitalált, varázslatos történetekkel szórakoztatták egymást és magukat is. Ezek a mesék aztán szájról szájra terjedtek, mindenki tett hozzá egy keveset, így aztán a történet állandóan változott. Azonban valamennyi mesében van néhány közös pont. Az első hasonlóság, hogy mindegyikben megjelenik a jó és a rossz ősi küzdelme. A másik azonosság, hogy minden mese tartalmaz valamilyen emberi bölcsességet, tanulságot, amit aztán a fiatalabb generáció hasznosítani tud későbbi élete során. És végül, de nem utolsó sorban, a mese végén szinte kötelező módon a jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig méltó büntetését. 

Benedek Elek jókora csokrot gyűjtött össze és hagyott ránk ebből a sok színben pompázó világból. A jó 100 esztendő elmúltával is csorbítatlanok érdemei. Ő a népmeséből született gyermekmese igazi megteremtője, és az első színpadi mesemondónk is. Ennek elismeréseképpen a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére, 2005-től az ő tiszteletére ünnepeljük születése napján a meséinket, mesemondóinkat és mesegyűjtőinket. 

Iskolánkban október 18-án ünnepeltük a magyar népmese napját.
A 3 osztályos gyerek Az irigy testvér című mesét játszották el, a felső tagozatos tanulók pedig a Tündérszép Ilona és Árgyélus című mesét adták elő. Felkészítő tanáraik Horecki Tünde és Novákné Juhász Andrea.

Novákné Juhász Andrea

Az előadások az alábbi linkeken keresztül tekinthetők meg:

 Az irigy testvér

 Tündérszép Ilona és Árgyélus

Fotók